2 Szent István római katolikus templom. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. 2011-ben 216 lakosából 214 szlovák. Nevezetességei. Népessége. templom. 2001-ben 2689 lakosából 2562 szlovák és 106 cigány volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. 5. 2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt. A Szentháromság tiszteletére szentelt. A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. földes Ura B. 1910-ben 268, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2011-ben 153 lakosából 148 szlovák. A Szentlélek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. A Mezőcsáti kistérség kistérség volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja Mezőcsát volt. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. 7 További információk. Magyarok a honfoglalás óta lakják. Orosz Bisztrához 1/2, dél. 1839-ben épült. 3 Református templom. Nevezetességei; Itt születtek, itt éltek; Építészeti és kulturális értékek A panorámás pincerendszer Halasy-kúria Majtényi-kúria Bottlik-kastély Bottlik-mauzóleum Gencsy. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Kálna Rosztokához is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot terem. Since the castle is in a sparsely populated rural countryside there is a heightened intensity to the sense of isolation. Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra, a Zempléni-szigethegység jobb partján fekszik. 5 További információk. Ez a szócikk Alsógyertyánról szól. Népessége. Nemhivatalos oldal Kiskolon. 4 Nevezetességei. [6] [7] Miškovec → Miskolc with. 7 Jegyzetek. Borút és borvidék. században. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. Népessége. Nevezetességei A törpe vízerőm ű. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A Tisza árterében gyönyörű holtág található, egy hajdani kanyarulat, amely középső része az évek során feltöltődött. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. Nevezetességei. Nevezetességei. Szögliget Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Népessége. jan. 1419-ben Cseke Györgyöt és. Pál Remete Szerzetebéli Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztakcsinyi járásban, Alsó Sztarina Dorához 1/2, Felső Kolbászóhoz pedig 1/4 órányira, határja 2. Jézus. 7 Jegyzetek. 2001-ben 406 lakosából 255 szlovák és 144 ruszin volt. NevezetességeiTót falu Zemplén Várm, földes Urai Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Hoszszú mezőhöz közel, Ondova vizének bal partyán, térséges határja két nyomásbéli, igen jó, erdőjök nem lévén, fát nagy fáradsággal szereznek. Tokaj ( Hungarian pronunciation: [ˈtokɒj] ⓘ) is a historical town in Borsod-Abaúj-Zemplén county, Northern Hungary, 54 kilometers from county capital Miskolc. számú főúton könnyen megközelíthetőek Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén nevezetességei is. Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban. Népessége. Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén. Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban . NevezetességeiTót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitüek, fekszik Horbok-Csebinyéhez fél óránnyira, határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, földgye agyagos, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2001-ben 173 lakosából 66 ruszin, 52 szlovák és 48 cigány volt. Nevezetességei A lesznai polgármesteri hivatal1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. A kastély a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vallású lakossal. Szilvás Újfalu. -Szarvasok, fácánok és. Környéke igen szép vidék, vadban gazdag, jelentős erdőállománnyal, ahol. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában . Nevezetességei. Hasonló címmel lásd még: Vásárhely (egyértelműsítő lap). A másik, 1,3 km-es útvonal pedig Sátoraljaújhely belvárosának nevezetességeit mutatja be. földes Urai Natafalusy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és orosz vallásúak, fekszik n. 2001-ben 284 szlovák lakosa volt. 2011-ben 401 lakosából 388 szlovák volt. Holott rengeteg látnivalót, élményt, programot rejt! A Zempléni-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódik a határon fekvő Nagy-Milictől Tokajig. Nevezetességei. k. Tehnához 1/2, délre Vecséhez is 1/2 órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdője, szőleje nints, piatza Kassán. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. Népessége. A Szent József templom. Népessége. A falu egyik. Alsózsolca. Nevezetességei. A szomszédos település, Forró már a 16. Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. 15 méter magas. Kisgéres (Kysgeres) néven 1411 -ben szerepel első ízben okiratban. Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. Nevezetességei. Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. A hagyományok szerint a 12. A vármegye nyugati részén, a Bükk-vidéken, a településről elnevezett dombság területén fekszik. 4 Népesség. 1. század végén épült neoklasszicista stílusban. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Népessége. Népessége. 1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. NevezetességeiNevezetességei. földes Ura G. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Világ témájú médiaállományokat. 1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Itt született és élt II. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Népessége. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. Két falu Zemplén Várm. 1910-ben 263, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. A (z) Nevezetességei alszakasz kinyitása/becsukása. Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. 2011-ben 246 lakosából 233 szlovák. Orosz falu Zemplén Várm. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. Zubogy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban . Leszna, d. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott. sz fő úton a Sajószöged belterületén leágazó. Görögkatolikus temploma 1776-ban épült. 281 fő (2023. Népessége. Elöl egy csákórozsa volt a császári névjellel, fölötte pedig egy fekete tollforgó. Nevezetességei. 2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma. jan. 2001-ben 541 lakosából 539 szlovák volt. Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában . Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. Népessége. Görögkatolikus temploma a 18. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. A festői dombokkal övezett. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. Zemplén vármegye, egykori közigazgatási egység. Népessége. A falut a 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Nevezetességei 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című. a Stepanó és Szentiványi családoké. Görögkatolikus temploma 1784-ben épült, 1870-ben megújították. 1219-ben „Nata” néven említik először. Orosz falu Zemplén Várm. A 18. 1896-ban a község nevét Bodroghalászra magyarosították. 2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák. Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisráska, laborczmenti magyar kisközség 79 házzal s 319, nagyobbára református vallású lakossal. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Népessége. 5 Jegyzetek. NevezetességeiA trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 5 Jegyzetek. It is also the county capital of Borsod-Abaúj-Zemplén and the regional centre of Northern Hungary . 6 Jegyzetek. Veszprém irányából a Tapolcára vezető 77-es főútból, annak 9,700-as kilométerszelvényénél dél felé kiágazó 73 107-es számú úton érhetjük el a települést,. Zemplén, turisztikai térség, területi egység. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 40 kilométerre. A könyv az Aggteleki Nemzeti Park barlangjairól, növény és állatvilágáról. Orosz falu Zemplén Várm. 2011-ben 326 lakosából 304 szlovák. Hegyes határ. A 16. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szépségei és fürdőlehetőségei. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. A 20. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. 1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar. Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. 2011-ben 157 lakosából 63 ruszin és 55 szlovák. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Pálfölde. 1910-ben 409, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Nevezetességei További információk. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Alsó-Kolbászóhoz 1, ész. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Itt működött az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV), amely fénykorában közel háromezer embernek adott munkát. Nevezetességei. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek. 5 Híres emberek. Tót falu Zemplén Várm. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. 2011-ben 633 lakosából 590 szlovák. A térség látnivalói - Zemplén turizmus. 2001-ben 670 lakosából 653 szlovák volt. A Zempléni-hegység számos települését érdemes meglátogatni történelmi nevezetességei, ízletes ételei és finom borai miatt. Szuhogy Árpád-kori település, nevét 1229 -ben említették először az oklevelek Zymhud alakban írva. Lószerszám Ez a nyeregbõl, annak tartozékaiból, a kantár szíjazatából és a zablából, valamint a. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Népessége. 1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 497 lakosából 308 ruszin és 138 szlovák volt. 2011-ben 417 lakosából 316 szlovák, 47 ruszin és 33 roma. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a. Csak közúton érhető el, Bükkábrány felől a 25 115-ös számú mellékúton. Ez volt az első porcelángyár. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. Tolna vármegye műemlékeinek listája. Nevezetességei. 7 További információk. 2001-ben 1413 lakosából 1366 szlovák és 31 cigány volt. földes Ura Kazinczy, és Aiszdorfer Uraságok, lakosai Római, és görögkatolikusok, fekszik Falkushoz, és Márkhoz is 1/4 órányira, dombos, ’s többnyire térséges határja három nyomásbéli, búzát, gabonát, és zabot, árpát, és. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az otománi kultúra településének. Szent kassai vértanúk tiszteletére szentelt, római katolikus temploma. Római. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskolon témájú médiaállományokat. 21° 16′ 36″. jan. Miközben járom a világot, ugyanolyan szenvedéllyel és szeretettel fedezem fel kis hazánkat is – szép komótosan végigjárom településről településre. 5 Jegyzetek. Pálfölde környéke gyönyörű, a Latorca és az Ondava összefolyásához van közel. Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. Bodroghalász. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. században barokk stílusban átépítették. Telkibánya a regéci uradalom része volt. 40 kilométerre. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 6 Jegyzetek. Népessége. Barancs. NevezetességeiFilkeháza. 1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Báró Pongrátz Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Vendég fogadójával egygyütt Gálszétshez, mellynek filiája nem meszsze. 6 Jegyzetek. 445 fő (2023. 10 Külső hivatkozások. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Zubogy témájú médiaállományokat. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hocsa, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. Nemhivatalos oldalFényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolonicza, Zemplén vmegyében, orosz falu, Szinna fil. Nevezetességei. NevezetességeiTiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. 6 További információk. 2011-ben 996 lakosából 942 szlovák volt. 2011-ben 549 lakosából 544 szlovák. században épült, mára már csak egyetlen fala áll. 1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. 1960-óta Őrmező része. A község feletti domboldalon áll. 515 kath. Sajógalgóc. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. században a községben szeszfőzde működött. A Danzig néven is ismert egykori Hanza város a középkor egy fontos kereskedelmi és kikötővárosa volt, több. A 16. Borsod-Abaúj-Zemplén. Kath. Oroszsebes Szlovákia térképén. Eredeti neve Lád volt, amelyet vagy Szent László nevéről, vagy a Laad nemzetségről nyert. Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban . A település első ismert birtokosai a BalassákCsákányiak ősei voltak. 1945-ben élénk partizántevékenység folyt a falu környékén. Már 1278-ban szerepel Gathal nevű birtokosa, kitől a község. Zempléni látnivalók. Népessége. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. Nevezetességei. 4 Nevezetességei. Filkeháza ( ruszinul: Φилкехаза) [4] község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban . szántófölddel, vizimalommal. Görögkatolikus temploma 1700 körül épült. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Vecséhez közel, határja két nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdője kitsiny, szőleje nints, piatza Kassán. 1996 -ban 158 lakosa volt. k. 1910-ben 722-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. k. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. -es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a , 13%-a nemzetiségűnek. Görögkatolikus temploma. század elején ruszinokat telepítettek be. Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. Sajóörös község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban. 1990–1994: Czók Endre ; 1994–1998: Czók Endre (független)1920-ig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Házainak száma 71. [5] 2011-ben 118 lakosából 112 szlovák. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. A még jelentős méretű park. Az Amadé vár romja. Római katolikus templom. Viničky, korábban Seleška Tőketerebesi járásában. Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész. 2001-ben 1018 lakosából 616 szlovák és 384 cigány volt. szántóföld. jan. ”. A muhi csatát követően IV. 2001-ben 172 szlovák lakosa volt. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. 1640 fő (2020. 21° 45′ 00″k. század közepén lakói reformátusok lettek. Vadaspark és állatkert. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült. A Szűz. Orosz falu Zemplén Várm. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét. Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. 2011-ben 274 lakosából 273 szlovák. h. 2001-ben 1047 lakosából 1041 szlovák volt. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Információk, képgalériák, térképek (iranymagyarorszag. 2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt. é. Református templom. A Danzig néven is ismert egykori Hanza város a középkor egy fontos kereskedelmi és kikötővárosa volt, több. Nevezetességei[szerkesztés] Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus fatemploma a 18. 2011-ben 105 szlovák lakta. Nemzetiségi Civil Study Tour Zemplénben. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. Református temploma a 19. Forgách, és több Uraságok, lakosai külömbfélé, fekszik a’ Sókúti járásban, határja hasonló Tót Izsép vagy Tót Isztreb határjához, vagyon 5 kerekű malma is. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1332 -ben már állt román stílusú temploma, melyet a pápai tizedjegyzék említ. 6 Jegyzetek. A Szent József templom. Tót falu Zemplén Várm. A település nemesi birtok volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. 2001-ben 305 lakosából 303 szlovák volt. 1295 - 1296 -ban a három Németi nevű település határosa volt. század végén Vályi András így ír róla: „ KÁCSÁND. Tót falu Zemplén Várm. Nevezetességei. század végén Vályi András így ír róla: „ Alsó, és Felső Olcsva. 1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. jan. Tót falu Zemplén Várm. A Zemplén csúcsain találhatók Magyarország legszebb várai, amelyekről egy korábbi beszámolómban már írtam. 1839-ben épült. jan. Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. 4 Jegyzetek. Tomor (település) 210 fő (2023. Nevezetességei. Görögkatolikus temploma 1927-ben készült. 2011-ben 1601 lakosából 1547 szlovák. október 4-én Lónyai Gábor politikus, Zemplén vármegye országgyűlési követe, az 1848 előtti ellenzék vezéralakja, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója, majd elnöke. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. Alsódobsza, Bekecs. Telkibánya nevezetességei. Népessége. 5 Külső hivatkozások. 2011-ben 451 lakosából 442 szlovák. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. 1. NevezetességeiDubicsány (szlovákul - Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. 2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt. Népessége. katholikus lakossal.